Magyarországon a nemek közötti egyenlőtlenségek rendszerszintűek, a politikai, gazdasági és társadalmi élet legtöbb területén tetten érhetők.
A 2024-es nemek közti egyenlőségi index (Gender Equality Index) alapján Magyarország az EU 27 tagállama közül a 25. helyen áll, 57,1 ponttal (az EU átlaga 70,2 pont). Bár az előző évekhez képest enyhe javulás történt, az ország továbbra is jelentős kihívásokkal küzd a nemek közti egyenlőség szinte minden területén, különösen a hatalomhoz való hozzáférés és az erőforrások eloszlása terén.
Nézzük az adatokat: Nők helyzete Magyarországon az EIGE legfrissebb adatai szerint (2024)
Általános trendek: stagnálás és leszakadás
Magyarország a nemek közötti egyenlőség tekintetében az EU sereghajtói közé tartozik:
Noha a mutatókban kis mértékű javulás tapasztalható, az ország lassabban halad, mint a többi uniós tagállam.
A pontszámok továbbra is jelentősen elmaradnak az EU-átlagtól, és a különbség az idő múlásával nőtt.
2024-ben a leggyengébben teljesítő terület a hatalomhoz való hozzáférés, különösen a politikai és gazdasági döntéshozatalban való részvétel.
Nők elleni erőszak: rendszerszintű probléma
– Intim partner által elkövetett erőszak áldozatainak 86%-a nő.
– A családon belüli erőszak áldozatainak kétharmada nő.
– Az összes nemi erőszak áldozata nő volt 2022-ben intim kapcsolat esetén.
– Az intim partner vagy családtag által elkövetett emberölések több mint 70%-ának áldozata nő volt.
– Bár nőtt a jogi védelmet biztosító intézkedések száma (pl. távoltartás), még mindig alacsony a hozzáférés és a hatékonyság.
– Sok eset nem jut el a hatóságokig, illetve a bejelentésekből ritkábban lesz büntetőeljárás, mint kellene.
Döntéshozatal: drámai hiányosságok
– Politikai döntéshozatalban Magyarország 2010 óta az utolsó helyen áll (24,9 pont).
– 2024-ben nincs női miniszter a magyar kormányban, 7 százalékpontos csökkenés 2023-hoz képest.
– A parlamenti képviselők 14%-a, a regionális közgyűlések tagjainak 15%-a nő – ezek az arányok alig változnak évek óta.
– Nincsenek törvényi kvóták a női jelöltekre sem az országgyűlési választásokon, sem a nagyvállalatoknál.
– A legnagyobb vállalatok igazgatótanácsaiban és a központi bankban a nők aránya továbbra is alacsony (11%), jóval az uniós átlag (23%, illetve 18%) alatt.
Jövedelem, gondoskodás, oktatás
– A magyar nők és férfiak jövedelmi szintje közel fele az EU-átlagnak, a különbségek továbbra is a nők kárára érvényesülnek.
– Különösen az egyedülálló nők (20%) és az egyedülálló anyák (15%) esetében magas a nemek közti jövedelmi különbség.
– A nők nagyobb arányban végeznek fizetetlen gondozási munkát (31% naponta), mint a férfiak.
– Ugyanakkor a nők nagyobb arányban szereznek felsőfokú végzettséget: 54%-uk diplomás, míg a férfiaknál ez csak 31%.
Egészségi állapot és életminőség
– Az emberek által észlelt egészségi állapot romlott, különösen a férfiaknál, de a nők – körében is jelentős.
– Az egészségügyi rendszer terheltsége, a mentális egészséggel kapcsolatos problémák és a gondoskodás terhe aránytalanul a nőkre hárul.
Összeségében elmondható, hogy míg egyes mutatókban (pl. oktatás) a nők jobban teljesítenek, ezek az előnyök nem csapódnak le nagyobb jövedelemben, döntéshozatali szerepben vagy társadalmi megbecsülésben. A nők elleni erőszak pedig továbbra is súlyos, nemzetközi szinten is aggasztó probléma.
A MENŐK Egyesületnél azon dolgozunk mindennap, hogy olyan nők kerüljenek döntéshozatali pozíciókba, akik valóban a nők érdekeit képviselik. Csak így biztosítható, hogy a társadalom felének az életminősége javuljon az élet minden területén. Ha nők méltányosan és arányosan vannak képviselve, akkor egy demokratikusabb országban élhetünk és közelebb kerülhetünk, hogy egy a jólléti állam élhessünk mindannyian.
