Több nőt a közéletbe!

2016-ban a MENŐK Nőnapi kiáltványában a következő hangzott el: „Amíg a nők nem kapnak teret társadalmunkban, addig egyenlőségről sem lehet beszélni. Az igazi szabadság a választás szabadsága, a szabad döntés lehetősége. Ezt át kell élnie minden nőnek.” 2016 óta nemhogy előrelépés nem történt, de súlyos visszaesések tapasztalhatóak az esélyegyenlőség területén. A hazai jelenlegi önszerveződő, tiltakozó mozgalmakban kimagasló a nők részvétele aktivistaként, például a környezetvédő, az akkumulátorgyár ellenes vagy az oktatási mozgalmakban. Azonban a nők szava ma Magyarországon ennek ellenére alig hallható. Ennek az az oka, hogy még mindig nagyon kevés nő vesz részt a közéletben vezetői, döntéshozatali, vagyis valódi hatalommal bíró pozícióban. Világviszonylatban is kiugróan alacsony a magyar parlamentben a képviselőnők száma, jelenleg mindössze 26 fő, amely hűen tükrözi a magyar nők érdekérvényesítési lehetőségeit. Ez az arány a világ, vagy az Európai Unió országait tekintve is rendkívüli módon alacsonynak számít: 2023-ban a 195 országból 151. helyre volt elég. Emlékeztetőül, 2010-ben országunk a 99. helyen állt.

A nők „dropout”-ja, valamint az üvegplafon hatása a közéletben is megfigyelhető: míg az aktivisták és az önkéntesek túlnyomó többsége nő, önkormányzati szinteken is még viszonylag sok nő van jelen, addig akár a helyi akár az országos választások képviselőjelöltjei között már alig találunk nőket; a képviselők és a döntéshozók között pedig szinte elenyésző a számuk. Minél inkább együtt jár a közéleti pozícióval a hatalom és a pénz, annál inkább fordítottan arányos a nők aránya ezeken a posztokon.

Nem fenntartható, hogy a magyar társadalom fele nincsen reprezentatív módon képviselve. A rendszerváltás óta az egyes parlamenti ciklusokban a képviselőnők aránya mindössze 9-14%, és a helyi szinteken sem sokkal jobb a helyzet. Ezért gyakori, hogy a nőket érintő kérdések, problémák és az ezzel kapcsolatos szakmai javaslatok könnyedén félretolhatók. A nők részvételének hiánya kirívóan rontja a tényleges egyenjogúság esélyének, a nemek közti különbségek felszámolásának, vagyis a jóléti állam megteremtésének lehetőségét.

A nők közéleti szerepvállalásáról való diskurzusnak nincsenek erős hagyományai hazánkban. 1913-ban tartották az első Nőkongresszust Magyarországon, és a 100 éves évfordulóra emlékezett a rendszerváltás utáni első Nőkongresszuson 2013-ban a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség. Az „Itt vagyunk!” címmel megrendezett esemény fő célja az volt, hogy a nők és a férfiak társadalmi, gazdasági és politikai egyenlőségének problémáira felhívja a figyelmet, és segítse a nemek közötti egyenlőség megteremtését. Sajnálatos módon, a nők társadalmi helyzetében 2013 óta sem történt jelentős, nagy léptékű fejlődés, sőt ellenkezőleg, több területen inkább visszalépés történt.

A magyar EU elnökség prioritásai között a nők kizárólag a családvédelem, a családtámogatások és a gyermekszületések margóján jelennek meg, mely témák egyébként a demográfia és migráció témakörébe épülnek be. A jelenlegi regnáló hatalom a nőt csakis a családon belül anyai szerepben definiálja, amely felerősíti a nőellenes hangokat és cselekvéseket.

2023-ban a CEDAW bizottság lesújtóan értékelte a magyar nők helyzetét: a jelentés szerint Magyarországon súlyos rendszerszintű hiányosságok tapasztalhatóak, amelyek tovább mélyítik az egyenlőtlenségeket és veszélyeztetik a magyar nők és lányok biztonságát.

A MENŐK Egyesület arra vállalkozott – a Magyar Női Érdek Szövetséggel és a Jól-Lét Alapítvánnyal való együttműködésben –, hogy a nők közéleti szerepvállalását elemző nemzetközi konferenciát szervez, amelynek kiinduló alapja a fent említett statisztikai adatok, publikációk mellett, saját online kérdőíves attitűdvizsgálatunk lett.

A Több nőt a közéletbe! konferencián a téma neves szakértőinek előadásai és a résztvevőkkel tartott workshopok együttes célja volt, hogy ellenpontozzák a soros Magyar EU Elnökség agendájából, hivatalos dokumentumaiból kimaradt esélyegyenlőséggel kapcsolatos tematikát, amely válaszokat és megoldási javaslatokat adhat a nőket érintő kihívásokra és feladatokra. A konferencia kiemelt céljának tekintettük, hogy olyan közösséget kezdjünk el építeni, amelyben a közéletben már aktív nők és férfiak közös célja legyen elősegíteni minél több nő közéleti szerepvállalását és politikai pálya felé orientálását.

A Több nőt a közéletbe! konferenicánknak az alcíme a „Miért lenne jobb mindannyiónknak?”.
Helena Dalli – az Európai Bizottság esélyegyenlőségi biztosa – épp erről beszélt köszöntőbeszédében, amivel megnyitotta az eseményünket.

„A nemek közötti egyenlőség elve minden európai politika alapját képezi, és a társadalom minden területére, így a közéletre is vonatkozik. A nők politikai szerepvállalásának lehetővé tétele, legyen szó választókról, képviselőkről vagy döntéshozókról, biztosítja, hogy társadalmunk felének igényeit és perspektíváit a közéletben elismerjék. Ez fontos a jó kormányzáshoz, az egészséges demokráciához, és a jobb közös politikához. Noha vannak ellenérzések, örömmel látom, hogy világszerte történt előrelépés, mivel egyre több ország ismeri fel, hogy a nők közéleti szerepvállalása nemcsak a nők életét javítja, hanem a társadalmak számára is előnyös.”

A szervező nyitóbeszédeit Pákozdi Éva (a MENŐK elnöke), Sáfrány Réka (Magyar Női Érdekszövetség elnöke) és Keveházi Kata (a JólLét Alapítvány elnöke) tartotta meg.

A konferencia számokban:

5 szekció,
közel 200 résztvevő,
13 előadó,
1 nőtörténeti arcképcsarnok pop-up kiállítás,
3 EP képviselő,
valamint számos polgármester és önkormányzati képviselő az ország különböző részeiről.
A kutatásunkban elértünk mintegy 500 nőt, akik közül 145-en szeretnének aktív szereplővé válni a politikai téren.

Az eseményen továbbá részt vettek a civil szektor, a média, a vállalati szféra és a nagykövetségek képviselői, coachok, társadalomkutatók, nők és férfiak. Az egyik legfontosabb sikerként pedig az interaktív workshopunkat könyvelhettük el, amely bevonta és aktivizálta az esemény résztvevőit.
Az öt szekció a következő volt:

Politika és pszichológia: buktatók és lehetőségek
megtartó és támogató tér fontossága a közéletben
Kérdőíves kutatásunk eredményeinek bemutatása és interaktív workshop
Politikusi kerekasztal beszélgetés és nyílt fogadóóra
A nők szerepe a változásban

A szekciókat úgy állítottuk össze, hogy érintsék a legfontosabb területeket, amelyek befolyásolhatják a nők közéleti színtérre való belépését és próbáljanak választ találni arra kérdésre, miért nincs elég nő a magyar közéletben, és hogyan lehet ezen változtatni.

A Politika és pszichológia szekcióban az első előadást Robert Biedroń, EP képviselő, az Emberi Jogi Albizottság tagja tartotta. Biedroń arról beszélt, hogy mindenki érdeke, hogy több nő kerüljön döntéshozatali pozícióba, ugyanis ez nemcsak a nők, hanem a férfiak, az egész társadalom érdeke.

Előadásának fő mondanivalója az volt, hogy a férfiak igazságtalanul vannak privilegizált helyzetben, hiszen nem jobb vezetők, nem gondolkodnak racionálisabban, nem rendelkeznek jobb tanulmányokkal, nem rátermettebbek a közfeladatok ellátására, mint a nők. A szokásjog tartja őket ebben a helyzetben, amin változtatnunk kell. A férfiaknak támogatniuk kell a nők törekvéseit és helyet kell adniuk az asztalnál, ahol eldől egy-egy közösség, város, ország sorsa. Minden férfinak van női rokona, ezért személyes indíttatásuk is kell, hogy legyen, hogy a nők kiteljesedhessenek és boldogabbak lehessenek. Európának szüksége lenne egy közös egyenlőségi minimumra, amit minden országnak be kellene tartania. Biedroń szerint, ha a nők rájönnek, hogy ők valóban érnek annyit mint a férfiak, akkor megállíthatatlanok lesznek.

Szabó Éva Imola, az EMCC Magyarország elnöke, Senior Practitioner szinten akkreditált coach, aki az önbizalom és önértékelés fontosságáról tartott interaktív előadást.

Imola kiemelte, hogy a nők átlagban jobban szenvednek az önbizalomhiánytól, mint a férfiak, illetve önértékelésük is alacsonyabb, miközben képességeik és készségeik nem térnek el egymástól. Az egyik oka annak, hogy kevesebb nő van a közéletben az éppen az, hogy a nők kevésbé képviselnek versengő hozzáállást, ami szinte elvárás a politikai térben.

Ezért is kulcsfontosságú az önismeret: az egészséges önbizalom és a helyes önértékelés ebben a versengő és sokszor nem empatikus térben megtarthatja az embereket. Az önismeret magas szintje ugyanis együtt jár a stresszel való hatékonyabb megküzdéssel, kedvező hatással van a mentális és fizikai egészségi állapotra és jobb teljesítményt is von maga után.

A megtartó és támogató tér fontossága a közéletben című szekcióban Ania Skrzypek kutató, politológus, a Foundation for European Progressive Studies igazgatója a lengyel női sztrájk sikerességét és következményeit elemezte. Előadásában elmondta, hogy a lengyel kormány törvényben rögzítette Európa legszigorúbb abortusztörvényét. A mozgalom fellépései során kiemelt hangsúlyt kapott, hogy a törvény leginkább a hátrányos helyzetű nőket érinti rosszul, hiszen ők nem tehetik meg, hogy biztonságosan (általában külföldön) essenek át a művi vetélésen. A „női sztrájk” akkor öltött a legnagyobb méreteket, amikor már emberéletet követelt a tiltás, és egy nő meghalt. A tüntetéseknek köszönhetően a kormány kénytelen volt a nőjogi szervezetek követeléseit figyelembe venni, melyek hatással voltak politikai döntések, választások kimenetelére. Előadásában általánosságban is beszélt a női mozgósításokról, arról, hogy (az állandó akadályok ellenére) miért voltak olyan nagy hatással a minőségi változásra a politikában, és hogyan válnak a polgári felhívás részévé egy új társadalmi megállapodás előterjesztésére, amely valóban mindenkit érint.

Szelényi Zsuzsanna, külpolitikai szakértő, volt parlamenti képviselő azt a kérdést tette fel rendezvényünkön: „Működjünk együtt! De hogyan?”. Előadásában reflektált a lengyelországi nőmozgalom eredményeire és elemezte a magyarországi politikai környezetet. Véleménye szerint a változás kívülről nagyon gyorsnak tűnik, de valójában egy lassú folyamat.

Az együttműködés fontosságát hangsúlyozta a társadalmi változások és a közösségi fejlődés szempontjából. Véleménye szerint az együttműködés nemcsak az egyének közötti kapcsolatok erősítésében, hanem a közösségek és intézmények hatékonyabb működésében is kulcsszerepet játszik. A társadalmi tőke, a bizalom és a kölcsönös támogatás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az együttműködés eredményes legyen. Amennyiben a kis közösségek összekapcsolódnak, amikor a hatalom megsérti az alapvető normákat és az fenyegetően hat a társadalom nagy részére, akkor képesek együttes erővel fellépni.

A 2024-es „Nők a közéletben” kutatásunkat Galambvári Gabriella és Gönczy Andrea összegezte. A felmérésből kiderült, hogy a közel 500 válaszadó majdnem 70%-a 45 év feletti, jellemzően diplomás, és legalább minden második válaszadó Budapesten él, tehát erősen véleménybuborékon belül vizsgálódtunk. A kérdőívet kitöltő nőket erősen érdekli a politika, különösen az idősebbeket. Legtöbben azért vállalnának aktívabb szerepet a közéletben, mert fontos számukra a társadalmi igazságosság és a közösség érdekének képviselete. Különös látni, hogy bár nagyon érdekli őket a közélet, 42%-uk mégsem érzi úgy, hogy tagja lenne bármilyen közösségnek – ami nehezítheti számukra a politikai kapcsolatok kiépítését. Bár szinte teljes egybehangzóan nyilatkozták, 94%-ban szeretnék, hogy több nő legyen vezető pozícióban, a kvóták bevezetését nem mindenki tartja jó ötletnek. Ami pedig a korrupciót illeti: nem biztosak abban, hogy több vezető nő a politikában tényleg változást hozna ezen a téren. Nagy eredménye a kutatásnak, hogy találtunk 145 olyan bátor nőt, akik készek arra, hogy közéleti szerepet vállaljanak és közel 80%-uk tevőlegesen is részt vesz jelenleg is politikai vagy civil szerveződésekben, megmozdulásokban.

A kérdőív kiértékelését követő workshopon a résztvevők arra keresték a választ, hogyan lehetne 2030-ra több nőt vezető szerepbe juttatni a magyar közéletben és politikában. A beszélgetések során kiemelték az ügyek mentén való szerveződés fontosságát, a pártsemleges képzés szükségességét, a férfi szövetségesek bevonását és az alulról szerveződő, támogató közösségek kulcsszerepét. Fontosnak tartották a mentorálást, a médiában való láthatóságot, valamint a fiatalok érdekérvényesítésének fejlesztését már iskolai szinten. Elindult a közös gondolkodás egy olyan országos támogatói-mentor program létrehozására, amelyben a tettrekész jelentkezők minden szükséges tudást és védelmet megkapnak, hogy magabiztosabban léphessenek át a közéleti szerepkörbe.

A politikusi kerekasztal és nyílt fogadóóra megszervezésével több célunk is volt: 1) a meghívottak a saját politikusi szereppel kapcsolatos személyes motivációjukat és megéléseiket megosztják a jelenlévőkkel; 2) reflektálnak arra a kérdésre, hogy mi az oka, hogy önkormányzati szinten sincs elég képviselőnő a kabinetekben. Ennek eredményeképpen elinduljon egy újfajta párbeszéd a képviselők, a szavazók és azok között a nők között, akik gondolkodnak azon, hogy politikai pályára lépjenek A kerekasztal résztvevői: Bujdosó Andrea TISZA Párt képviselője, a fővárosi közgyűlés tagja, Mohácsi Tímea önkormányzati képviselő, a bihartordai roma kisebbségi önkormányzat korábbi elnöke, Őrsi Gergely – polgármester – II. kerület, Visi Piroska – önkormányzati képviselő, XII. kerület, Budapest voltak, a beszélgetést Ónody-Molnár Dóra, újságíró vezette. (A kerekasztal előre meghirdetett résztvevői közül Gurmai Zita országgyűlési képviselő, két cikluson keresztül EP képviselő más kötelező programja miatt sajnos végül nem tudott részt venni).

Nagyon sok oldalról közelítették meg a képviselők azt a kérdést, hogy miért nincs elég nő a közéletben. Az egyik legnagyobb eredménye a politikusi kerekasztalnak, hogy kimondásra került, hogy a nők alapjoga, hogy arányosan legyenek képviselve országos és önkormányzati szinten is. Amennyiben ez megtörténne és a női képviselők száma reprezentálná a női lakosság számát, akkor az egész társadalom profitálna abból, hogy több nézőpont és vélemény érvényesülhetne a politikában. Annak érdekében, hogy ez megvalósuljon több feltételnek is teljesülnie kell: a hagyományos nemi szerepek és elvárások dominálnak a közéleti diskurzusban is, az edukáció kiemelten fontos ennek megváltoztatásában, a politikai pártoknak az országos és helyi önkormányzati választásokon arányosan kellene női jelölteket állítania, támogatásra és mentorálásra lenne szükség, hogy minél több fiatal nő is elinduljon a választásokon.

Fodor Marcsi, újságíróként olyan nőkről mesélt, akik hatása elvitathatatlan a művészetben, az irodalomban, a tudományban, mégsem kapták meg a méltó helyet a történelem során. Marcsi előadásában öt női történetet mutatott be, amelyen keresztül rávilágított: nemcsak fontos, hogy nők részt vehessenek a közéletben, de olyan aspektusát mutatják meg a világnak, ami eddig ismeretlen volt, így képesek megváltoztatni azt.

Előadásával amellett, hogy szeretett volna rá mutatni a nők befolyásának erejére, motivációt is szeretett volna adni a konferencia résztvevőinek: a nők képesek társadalmi változásokat előidézni és a közéletet alakítani, igazságosabbá tenni.

Pákozdi Éva záróbeszédében kiemelte, hogy a konferencia elérte célját:

Sok száz nőt kerestünk meg a „Több nőt a közéletbe!” konferencia meghívójával, és mintegy 200-an tudtak vállalkozni arra, hogy ezen a konferencián aktív résztvevőként részesei legyenek, és közösen gondolkodjanak a változás és a változtatás egyes kérdéseiről. Közösen dolgozunk azért, hogy 2030-ra arányosabb legyen a nők képviselve Magyarországon.
Ígéretet tettünk, hogy a közeljövőben indítunk egy olyan online platformot a résztvevők számára, ahol a konferencíán elhangzottak alapján folytatni tudjuk a megkezdett közös munkát. Továbbá Budapest után számos vidéki városba is eljuttatjuk az előadások üzenetét, vitafórumokat és workshopokat tartunk.

Közösséget építünk, ahova olyan nőket várunk, akik hisznek a változásban és szeretnének is tenni érte.

A konferencia kísérő eseménye volt Csapó Ida Cérnaportrék: nőtörténeti arcképcsarnok című pop-up kiállítása és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség WOMANSPLAIN podcast sorozata.

Médiában is, több platformon megjelentünk: A Női Váltó, a Szeged.hu, az RTL híradójában is, a Jelen.media oldalán is, valamint megjelenés alatt vannak még az eseményen készült interjúk és beszámoló cikkek.

A konferencia valamennyi előadása, fotók, videók megtalálhatóak a Magyar Európai Nők – MENŐK facebook oldalán, a youtube csatornáján, valamint a honlapon is. Az anyagok feltöltése, közzététele folyamatosan történik.

Az összefoglaló letölthető pdf formátumban elérhető itt.

A konferencia nyomán megfogalmazott állásfoglalás letölthető itt.

2024. dec. 2.

Ezt az eseményt a Transzatlanti Alapítvány PROTEUS projektje finanszírozta, amelyet az Európai Unió társfinanszírozott.